HOMELife & WorksAbout the SocietyMemberhip & DonationsPublications Events  •  Links

Szerb, Antal. "William Morris."

Szerb, Antal. "William Morris." A Világirodalom Története. Budapest: Magvetõ, 1989: 566-567.


         A ruskini mûvészeti elvek és társadalmi tanok a Preraphaelite Brotherhood festõ- és költõiskolájában valósultak meg. A preraffaelitákat új romantikus hullámnak is szokás tekinteni, mert õk is a katolikus középkorban látták az emberiség eszményi korszakát.

         A kis csoport legtevékenyebb tagja William Morris (1834-1896). Ez a gyermeklelkû és zseniális ember úgy gondolta, hogy a középkori ember boldog volt, mert szép kis házában, szép tárgyak között életét nagyobbára szép tárgyak elõállításával töltötte, olyasmin fúrt-faragott, amit szeretett; mûvein a munka közben érzett gyönyörûség látszik, ez teszi a középkor ipari termékeit oly szépekké és meghittekké. Amint Ruskin új méltóságot adott a képzõmûvészeteknek, Morris az iparmûvészet erkölcsi értékét fedezte fel.

         Maga is elsõsorban iparmûvész, szõnyegszövõ, lakásdíszítõ ezermester, a szép modern könyv és általában a modern iparmûvészet megteremtõje. Az iparmûvészeten keresztül akarta megváltani az emberiséget: majd ha a munkások nem csúnya gyári áruk, hanem finom, kézzel készített bútorok és függönyök közt laknak, megint boldogok lesznek, mint a középkorban. Ezt a felülrõl jött, angol esztéta-szocializmust elsöpörte az alulról jött dialektika, az osztályharc tana.

         Mint költõ is iparmûvész maradt. Versbe szõtte, versbe hímezte, bámulatos könnyedséggel és hûséggel, az ókor és középkor mondáit, hol külön-külön (Life and Death of Jason, The Story of Sigurd the Volsung), hol meg fantasztikus keret segítségével egyesítve a két mitológiát (The Earthly Paradise, 1868). Szocializmusát utópisztikus formában fejezte ki (News from Nowhere, 1891).